Megerősítési torzítás és az összeesküvés elméletek
Megerősítési torzításnak (confirmation bias) azt a jelenséget nevezzük, amikor azokat az információkat részesítjük előnyben, amelyek minket igazolnak. Ezzel párhuzamosan gyakran kizárunk a fejünkből és a kommunikációnkból is olyan adatokat, amelyek a véleményünkkel szembe mennek. Szuper dolog ez, hiszen a hatás minimalizálja bennünk a kétségeket, és számtalan alkalommal megerősít minket abban, hogy igazunk van.
De vigyázat! A megerősítési torzítás akkor is azt sugallja, hogy igazunk van, amikor rossz nyomon járunk. Ha nem vesszük észre a jelenséget, akkor könnyen elszigetelődhetünk azoktól az információktól, amelyekre szükségünk lenne a pontos véleményalkotáshoz.
Klasszikus megjelenési formája a netes információk alapján történő önorvoslás, amikor valaki a világhálóm talált információkkal támasztja alá a saját, házi diagnózisát. Jellemzően háttérbe szorítva ezzel olyan információkat, amelyek szintén az internetről érkeznek, de nem felelnek meg az olvasó által jónak ítélt válaszokkal.
Jó példa persze a Covid is, hiszen ezzel kapcsolatban is igaz, hogy azt az információt találjuk meg róla, amit keresünk. Ha azt szeretnénk olvasni, hogy rossz dolog az oltás, vagy hogy ez a betegség egy enyhe influenzának felel meg, akkor azok az írások fognak megmaradni a fejünkben, amelyek erről szólnak, és gyorsan elfelejtjük azokat, amelyek viszont a rosszabb kimenetelekről írnak. Pedig ott van a többi információ is, csak az agyunk eltorzítja az érzékelésünket, és már nem vesszük észre ezeket. Miért? Mert nem azt keressük!
Hogyan jön mindez a kommunikációhoz?
Egyrészt úgy, hogy ha valaki szimpatikus nekünk, akkor jobban maradnak meg a fejünkben azok a mondatai, amelyek egyeznek a mieinkével. Biztosan sokan jártunk már úgy, hogy elkezdtünk beszélgetni valakivel, és mintha ugyanazok a dolgok történtek volna vele, mint velünk. Olyan érzésünk támadhat ilyenkor, mintha a saját életünket mesélné a másik fél. Ugye, milyen jó érzés? Pedig igazából csak megcsal bennünket a szimpátia, és valószínűleg az a szándék is, hogy keressük a hozzánk hasonlókat. Tehát itt is igaz, hogy azt találtuk meg, amit kerestünk. Csak az nem biztos, hogy jól látjuk.
Másrészt azért is fontos eleme ez a kommunikációnak, hiszen az információk halmazai közötti átjárhatóságról szól. "Azt találod meg, amit keresel" - tartja a mondás, és ez valóban igaz is. Ha a hasonlóságokat keressük a másikban, akkor azt fogjuk megtalálni. Ha a hibákat keressük a másikban, akkor bőven fogunk hibákra lelni nála. Talán mindenki ismer olyan embert, aki önmagát diagnosztizálja, és addig jár orvosról orvosra, amíg rá nem talál arra, amelyik azt a diagnózist mondja, amelyiket ő hallani akar. Megtalálta azt, amit keresett? IGEN! De biztosan megtalálta a valódi választ és megoldást? Egyáltalán nem biztos!
Az internet világában a megerősítési torzítás különösen veszélyes játék. Hiszen nagyjából bármit meg lehet találni, ha szeretnénk. Tudományosan bizonyított tények ellenkezőjét, és számtalan olyan összeesküvés-elméletet is, amely információk között párhuzamot von - akár jogosan, akár nem. Ráadásul az internet a következő tartalmakat az előző kereséseink szerint kínálja fel, így minél többet olvasunk az összeesküvés-elméletekről, annál több ilyen típusú írást fogunk találni a jövőben. Ez pedig már az információs buborék hatása. Ha ez bezárul körülöttünk, akkor kívül rekedhetnek egyéb tények, amelyek talán jobban szólnak a valóságról.
De akkor kinek van igaza? Hol van az igazság? Biztosan minden összeesküvés-elmélet téved? Sajnos nem tudni a választ. Hiszen attól, hogy paranoid vagy, még nem biztos, hogy nem követnek. :-) Szóval nehéz megmondani, hogy mi az igazság, és mi az, mi bár hitelesnek tűnik, de valójában csak kiragadott információk egymás mellé állítása.
Annyi viszont teljesen biztos, hogy érdemes minél több hatást ismerni, amelyek ránk is kifejthetik a hatásukat. Erre volt jó példa a megerősítési torzítás, de megéri sok mást is olvasni a témában, például a manipulatív érvelési technikákról itt, vagy az emberek megítélését befolyásoló jelenségről itt. Ezeknek a jelenségek ismertetése a blogom egyik fő célja, és őszintén hiszek abban, hogy érdemes újat tanulni az emberi viselkedésről, és sokszor nagyon megéri kételkedni, akár a saját véleményünkben is. Mert bár ezek nélkül egyszerűbb az élet, de az is biztos, hogy nem olyan érdekes és elgondolkodtató, mint amikor akarunk és merünk is kételkedni.
Ez a blog azért jött létre, hogy a kommunikációs elemeket működés közben mutassa be az olvasóknak. Cél, hogy ezek felismerésével és tudatos alkalmazásával az élet könnyebb, az emberi kapcsolatok pedig egyenesebbek és sikeresebbek legyenek. Vagyis érezzük jobban magunkat, érjük el a céljainkat és legyen körülöttünk szebb hely ez a világ!
Ha szeretnél többet olvasni a meggyőző kommunikációs technikákról és az azok mögötti okokról, akkor olvasd el a blogot. Ha tetszettek a cikkek, akkor adj egy Like-ot a Facebook oldalon!
